Az Országos Bírói Tanács szerint persze nem történt törvénytelenség.
Törvénybe ütköző módon nevezett ki a Kúriára több bírót, köztük a tüntetések engedélyezéséről döntő Hajas Barnabást is Varga Zs. András, a Kúria elnöke 2021-ben, írja a Helsinki Figyelő. A törvényellenességre a kinevezési gyakorlatot vizsgáló Országos Bírói Tanács hívta fel a figyelmet 2022 júliusában, a Magyar Helsinki Bizottság ezért közérdekű adatigénylés keretében kikérte a pályázati eljárásokkal kapcsolatos összefoglalót, ebből derül ki, mi volt a jogsértés.
Bírói pályázatoknál a bírói tanács a pályázók meghallgatása után rangsort alakít ki, a Kúria-elnök pedig csak az első három helyre rangsorolt bíró valamelyikét nevezheti ki, de a második és a harmadik helyre rangsorolt bíró csak az OBT egyetértésével nevezhető ki.
Varga Zs. András viszont a Helsinki Figyelő szerint több bírói álláshely esetében is törvénybe ütköző módon bírálta el a pályázatokat: a 2021-ben kiírt 11 pályázat közül 5 esetben nem az első helyen rangsorolt bíró kinevezését (vagy áthelyezését) kezdeményezte, de egyszer sem kereste meg az OBT-t, hogy annak egyetértését kérje a rangsortól való eltéréshez. Egy pályázat esetében pedig a negyedik helyre rangsorolt pályázót nyilvánította nyertesnek, amire a törvény még az OBT egyetértésével sem ad lehetőséget.
Az egyetértési jog mellőzése önmagában súlyos jogsértés, de a Helsinki Figyelő szerint még súlyosabb, hogy Varga Zs. a pályázatok elbírálása során beépített egy előre nem látható elemet is, amely miatt egyes pályázatok eredménye nem objektív, transzparens szempontok alapján, hanem az általa önkényesen felállított szempontrendszer alapján dőlt el – ennek részleteit a cikk taglalja.
A fentiekre közleményben reagált az Országos Bírói Tanács:
„Az Országos Bírói Tanács évente közzéteszi véleményét a Kúria elnökének a bírói, valamint a bírósági vezetői pályázatok elbírálása tekintetében folytatott gyakorlatáról. A törvények értelmében tehát az OBT álláspontja bármiféle jogkövetkezmény nélküli vélemény”
A Kúria azzal érvel, hogy az elbírálásokat senki sem támadta meg, holott erre lett volna lehetőség. „Ennek egyik oka nyilván az, hogy kivétel nélkül minden bírói álláshelyet a Kúria Bírói Tanácsa által megállapított sorrend szerinti pályázó nyert el. Minden nyertes pályázónak magasabb pontszáma volt, mint az első nem nyertes, és értelemszerűen minden további pályázónak” – írták.
Forrás és további részletek: hvg.hu; Fotó: Illyés Tibor/MTI/MTVA
